Svájci turnénk közepette maradt egy kis idő kirándulni is, utolsó kirándulásunk Flims felett a Flem folyó forrásához vezetett. A libegő csak 1800 méterig vitt minket, innen másztunk fel a 2100 méteren található Segneshüttéhez, ahonnan a túraútvonalunk (mely a világörökség része), a Trutg dil Flem indult. Mivel már a hüttéig is elég fárasztó volt az út, megpihentünk, ittunk egy teát és ettünk egy sütit. Ez a süti volt a Fruchtwähe, és annyira megtetszett, hogy elhatároztam, hogy én is sütök ilyet.
Mint kiderült, nagyon népszerű svájci sütemény (bár én most ettem ilyet először), és hagyományosan elsősorban rebarbarából csinálják, de nagyon finom szilvával, vagy sárgabarackkal is, sőt lehet sósan is tölteni (de persze ilyenkor nem desszert).
A recepthez Betty Bossi receptjét vettem alapul, de az első sütéskor úgy találtam, hogy túl vékony a tészta és elázik sütés közben, ezért végül kicsit módosítottam az arányokon. Félreform-verzióban sütöttem fele-fele teljes kiőrlésű és finomlisztből, valmint cukor helyett nyírfacukorral. A hozzávalókat 32 cm-es, és zárójelben 24 cm-es formához adom meg.
Hozzávalók 32 (24) cm-es sütőformához:- 125 (70) g teljes kiőrlésű búzaliszt
- 125 (70) g finomliszt
- 1 (0,5) kk. só
- 95 (53) g vaj
- 90 (50) ml víz
- 100 (60) dkg szilva
- 3 (2) ek. darált dió vagy mandula
- 100 (50) ml tej
- 100 (50) ml tejszín
- 1 tojás
- 4 csapott (2 púpozott) tk. vaníliás pudingpor
- 2 (1) ek. nyírfacukor
- fahéj
- vanília kivonat
A sütőformát kivajazzuk, a sütőt előmelegítjük 220°C-ra. Az öntethez habverővel összekeverjük a tejet, tejszínt, tojást, cukrot, fahéjat, vaníliát és a pudingport.
Villával megszurkáljuk, megszórjuk a dióval. Kívülről befelé haladva kirakjuk a szilvával, majd óvatosan leöntjük az tojásos-tejes öntettel.
40 percig sütjük a sütő legalsó sínén (hogy ne égjen meg a gyümölcs), majd hagyjuk legalábbis langyosra hűlni, mielőtt szeleteljük.
